🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > evangélikus egyházi zene
következő 🡲

evangélikus egyházi zene: korlátozás nélkül bármilyen jellegű és műfajú zene, ha megfelel a Luther által megfogalmazott föltételeknek, azaz alkalmas Isten magasztalására és az evangélium terjesztésére. - A prot. istentiszt. rendet Johann Walther (1490-1570), az első ném. prot. énekeskv. (Geystlich Gesangk-Buchleyn. Wittenberg, 1524) szerzője dolgozta ki Lutherral (Deutsche Messe, 1525). Ez adott útmutatást azoknak a komponistáknak, akik korálföldolgozásokkal, imitációs motettákkal, kórustételekkel, hangszeres művekkel, passiókkal stb. gazdagították az ~t: S. Dietrich, A. de Bruck, L. Osiander, L. Lechner, Raselius, H. L. Hassler. M. Praetorius egymaga több mint ezer kórusföldolgozást közölt 9 köt-es Musae Sionae c. gyűjt-ében, és Syntagma Musicum c. tud. munkájában az ~ előadási gyakorlatához adott hasznos útbaigazításokat. - H. Schütz (1585-1672), a ném. barokk zene mestere következetesen valósította meg az ~ lutheri alapelvét. A 17. sz. közepétől kialakult az É-ném. kantáta műfaja, valamint az orgonatoccata-stílus és a korálfantázia. A műfajok és stílusok szintézise, új elemekkel való gazdagítása J. S. Bach (1685-1750) életművében valósult meg. Bach istentiszt. használatra szánt vokális művei és orgonakompozíciói nemcsak az ~, hanem az egyetemes zeneműv. legkiemelkedőbb darabjai is. - A barokk zene 19. sz. reneszánsza során Brahms és Reger kompozíciói gazdagították az ~t, amellyel kapcsolatban jelentős kutatómunka bontakozott ki, s ennek eredményeként jelentek meg a ma már nélkülözhetetlen összefoglaló kiadások (Denkmäler Deutscher Tonkunst, I. sorozat, 65 köt., Lipcse 1892-1931, rev. új kiad. Wiesbaden, 1957-61; W. Schmieder: Thematisch-systemathisches Verzeichnis der musikalischen Werke von J. S. Bach, Lipcse, 1950-61, Wiesbaden, 1966, Bach-összkiadás). - Az ~ jelentősebb újkori és mai zeneszerzői: S. Reda, H. F. Micheelsen (1902-71), E. Pepping (1901-81), K. Thomas, H. Bornfeldt, H. W. Zimmermann. - Jelesebb m. ev. zenészek: Wohlmut János (1656-1740), Zalánfy Aladár (1887-1959) a Zeneakad. orgonatanáraként az ~ sok kiváló komponistáját, teoretikusát nevelte föl, mint pl. Fasang Árpád (1912-), Kapi-Králik Jenő (1906-78), Peskó Zoltán (1903-67), Rezessy László (1912-), Sulyok Imre (1912-). A gyülekezeti ének- és zeneegyüttesek közül a legjelentősebb az 1904: alapított Lutheránia Ének- és Zenekar. H.B.

Brockhaus 1983. I:537.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.